A napokban azokat a tanulmányokat olvasgattam, amelyek azt vesézik ki, hogy az önéletrajzokba kell-e fotó, vagy sem, illetve profi fotó kell vagy self-made (ami ugye nem egyenlő a selfie-vel)
Hát, jócskán megoszlanak a vélemények.
De ez jó! Nézzük is, hogy miért:
A legtöbb embernek -nekem sem- nem okoz gondot megmutatni magam, de van, akinek problémát jelenthet. Nyilvánvaló, egy jól elkapott pillanat sokat elmond a jelentkezőről, ám a legjobb képek spontán készülnek! Olyan jó lenne ezeket betenni a cv-be, mert ezek visszadják a személyiség valódi arcát!
Ehelyett -tisztelet a kivételnek- rágörcsölve a témára, elmegy emberünk egy fotóshoz, mert gyorsan kell, elkészül egy erőltetett kép, vagy kettő, mert persze szorít az idő, s kevésbé jó érzésekkel bekerül az anyagba, amit ímmel-ámmal, de elküld…
Na ilyenkor inkább NE csatolj fotót!
Visszatérve, én amondó vagyok, hogy legyen benne kép. Még akkor is, ha ott és akkor a hard skillek elolvasása nélkül eldöntheti a HR-es (már ha van), hogy szimpatikus-e neki a jelölt avagy sem. Ugyanakkor nyilván diszkrimináció mentesebb, ha csupán a szakmai tapasztalat és a tanulmányok alapján döntünk, de valljuk be őszintén, vannak olyan munkakörök, ahol kifejezetten elvárás az ápolt, igényes megjelenés, jól öltözöttség, ilyenkor a munkáltató igyekszik is feltüntetni ezen kritériumokat, és kéri is a fényképes önéletrajzot.
Az ápolatlan, slampos megjelenést még soha, egyetlen hirdetésben sem láttam, ez azért üzen valamit 😉
Ok, akkor legyen fényképes, a jelölt arca már ismert, tudják kire számíthatnak, de a jelöltnek nem lenne joga ahhoz, hogy ő is képbe kerüljön arról, kivel fog találkozni az interjún? Ahol kifejezett kérés a fotó, ott én visszafelé is elvárnám vagy a cég honlapján feltüntetném az illetékes munkatársak fényképét.
Vágj jó képet 😉
Aztán ott a ló másik oldala, amikor annyira belead mindent a jelölt, hogy új frizura, smink a fotózáson, glamour pózok, aztán az interjúra ha nem sikerül címlapállapotban megjelenni, az elég hervasztó lehet, mert másra számítottak. Vagy előkerül egy régi fotó ’62-ből, mert az akkor jól sikerült, és végül is nem is olyan régi, csak azóta hajszínt váltott, meg a hosszt is, és a két verzió nem annyira kompatibilis egymással.
Ilyenkor szintén NE csatolj fotót!
Férfiak, főleg a fiatal generáció: nem kell a fotózáshoz frissen borotválkozni, még ha az Édesanyák ezt is súlykolják, ha egyébként a mindennapokban borostát viseltek! A borostás illetve a szakállas arc is lehet és legyen is ápolt, igényes!
Be kell valljam, minden szakember tanácsának ellenére volt, hogy egyszerűen olyan fotót csatoltam, amit nem profi fotós készített, mindennapos arcomat mutatta, semmi fodrászfriss frizura, semmi profi smink, csak egyszerűen, ápoltan. És elég volt.
Tippjeim a következők:
1. Gondolkozz előre! Ha épp váltáson gondolkodsz és úgy érzed kellően jó passzban vagy és elég rendezettnek érzed magad egy fotózáshoz, akkor csináltasd meg a profi fotókat! Ne kelljen kapkodni, és egyébként sem árt néhány jól elkapott digitális pillanat!
2. Légy természetes! (Pasik is! )
3. Viselj a stílusodnak megfelelő ruhákat! Ha nem tudod, mi áll jól neked, kérd profi szakember segítségét! (Pasik is 😉 )
Ajánlom ehhez Ragány Angéla stylistot és a weboldalán is számos hasznos cikket is olvashatsz: https://colourmystyleblog.wordpress.com
4. Válassz olyan fotóst, aki egyrészt türelmes Veled, másrészt megkeresi az előnyös beállításokat, és tudomásul veszi, hogy nem glamour fotózás lesz, hanem cv fotózás.
5. Mindeközben érezd jól magad, akár hívj segítségül egy-két barátot, kollégát, hogy oldott legyen a hangulat!
Ráadásként pedig: a fotód legyen összhangban a foglalkozásoddal is!
S.E.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: